Jó üzlet-e a golf?

A golf világszerte döbbenetes pénzeket mozgat meg. Évente dollár milliárdokat invesztálnak golfpályákba, a klubok pénztárgépei, a golfturizmus, a golfra épülő ingatlanbefektetések felfoghatatlan összegeket jelentenek. A golfversenyek díjazásai és a versenyzők köré épülő szponzori pénzek is dollár milliókat tesznek ki- akár fejenként.

Nézzük a konkrét számokat! A KPMG szerint (Golf Course Development Survey 2008) Európa, Közép-Ázsia és Afrika golfpályái és a hozzá kapcsolódó iparágak 53 milliárd dollár bevételt termelnek egy évben (ezt az összeget 7100 –nem gyakorló –golfpálya ill. négy és félmillió aktív golfozó termeli ki). Az Egyesült Államokban ugyanez az összeg viszont meghaladja éves szinten a 150 milliárd dollárt. Ez azt jeleni, hogy az USA-ban egy év alatt több pénzt költenek el a golfra, mint Magyarország éves bruttó hazai összterméke (GDP)!

A világ legjobban kereső sportolói között a dobogón két ismerős név található: Tiger Woods-é és Phil Nickelson-é. Bizony a golfozók keresnek a legtöbbet, a focisták, teniszezők és Forma-1 pilóták csak utánuk jönnek! Woods 93 millió dollárt golfozott össze rövid pálya futása alatt –és ez csak a győzelmek után járó pénzdíjak, ebben még nincs benne a reklámokból, szponzori pénzekből származó jövedelme, ezekkel együtt ő az első sportoló, aki átlépte az egymilliárd dolláros álomhatárt. Összehasonlításképpen ekkora összegből 53.000 db Suzukit lehet vásárolni.

Az Egyesült Államok legdrágább golf klubja (Sebonack Golf Club, Southampton) éves tagdíjából – potom egymillió dollár – itthon megépíthető egy kilenc lyukas pálya –igaz ezen a pályán aligha köthető meg mondjuk egy autógyár felvásárlásáról szóló üzlet. Márpedig így már jó befektetésnek tűnik az éves tagság…

Magyarországon, ha 3000 aktív golfozóval számolunk (ezen mindig vita van), akkor ez egy 2-3 milliárd forintos piac. Tíz év alatt ez a szám akár meg is háromszorozódhat! Ezen összeget a klubok tagdíj, greenfee és egyéb bevételei, nevezési díjak, a felszerelés értékesítés és bérbeadásból származó bevételek, goflturizmus, szállás- és catering bevételek adják. Természetesen ez még önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarországon aranybánya a golfipar. Azt viszont látni kell, hogy nemcsak a lassan (de határozottan) bűvölő belföldi keresletre lehet számítani, hanem a globális keresletre is. A Skandináv államokban a legnépszerűbb a golf Európában, (Svédország golfpenetrációja magasabb, mint Angliáé), miközben a szezon igen rövid. Megfelelő kínálattal, eseménymarketinggel a magyar-szlovák-szlovén régió feltehető a goflturizmus térképére. A belső kereslet is növekszik, magas a látens és kiaknázatlan kereslet. Egy olyan országban, ahol 400.000 ember síel (ami nem olcsóbb sport, mint a golf), ott kialakítható az a 40.000 fős réteg, aki aktívan golfozik. Ilyen szám mellett az éves tízmilliárdos költés már egyáltalán nem nevezhető lehetetlennek. Ez az összeg Tiger éves keresetének alig a fele…

Ez a bejegyzés megjelent a Golfportal-on.

Címkézve: GDP, Golf, golfpenetráció, golfturizmus, green fee, kpmg, Phil Mickelson, piac, Tiger Woods

Posted in: Golfolio